Bálint cseppek Mars cseppek 50 ml

2,590Ft

Termékleírás

Mars cseppben található gyógynövények a héjnélküli tökmag (Cucurbita pepo), és a kisvirágú füzike (Epilobium parviflorum).
A tökmag szervezetre gyakorolt hatása általánosan ismert. Ásványi anyagokban és más alapvető nyomelemekben gazdag. Ahhoz, hogy ezek az értékes hatóanyagok elegendő mennyiségben kerüljenek be a szervezetbe, rendszeresen kell tökmagot enni.
A kisvirágú füzike béta-szitoszterol hatóanyagainak köszönhetően a tökmaghoz hasonló hatású, így együtt hozzájárulnak a prosztata egészséges működéséhez.
A termékben tökmagból 1500 mg, kisvirágú füzikéből 250 mg található a 81 cseppben, amely a napi adagot jelenti.

Alkalmazása:
Belsőleg: naponta 3×27 csepp, étkezés előtt 1 dl vízben oldva
Kiszerelés: 50 ml/üveg
OÉTI sz.: 4369/2008

 

HÉJNÉLKÜLI TÖKMAG (Cucurbita pepo)

A tökféléket már vagy 10 ezer éve ismerik, Közép-Amerikából, Mexikóból származnak. A kétlaki töknek több mint 800 fajtáját termesztik, étkezési, takarmányozási célból, de van ahol edényként is használják tartósabb fajtájukat. A tök sok hasznos tulajdonsága mellett egészséges is, vizelethajtó, gyulladáscsökkentő erővel bír, ezen felül vitaminokat is tartalmaz. A tökmag igen gazdag tápanyagokban, zsírja igen értékesek, merthogy 80 százalékban telítetlen növényi zsírsavakban gazdagok. A telítetlen zsírsavak bizonyítottan lassítják az érelmeszesedést, azaz ideális táplálék! A tökmag tápanyagai révén a prosztata-bántalmak kezelésében is kiemelkedő jelentőséggel bír.

Európába Kolumbusz Kristóf hozta be, és néhány évtized múlva a tök egész Dél- és Közép-Európában elterjedt.

De mint PÁLFALVI Pál „Növények a csíkszent-domokosi ember- és állatgyógyászatban” Hargita megyei népi növényismereti (etnobotanikai) gyűjtésében is olvashatjuk, Az éhére fogyasztott tökmag (bélféreg) (orsógiliszta – Ascaris lumbricoides), „geleszta” ellen jó .

Teája májbetegség  és vesegyulladás alkalmával használható. Az apróra megtört, héjastól megpergelt tökmag negyed liter tejben feloldva a tehénnek a szájába töltve jót tehet, ha nem kérődzik, vagy gyomorgyulladása van.

Magyarországon a 30-as években már foglalkoztak olajtök termesztéssel. Célja elsősorban olajnyerés volt.

A tökmag mint gyógyhatású mag

Mint ismertté vált, a tökmagban és annak olajában levő hatóanyagok csökkentik, ill. megakadályozzák a férfiaknál komoly problémát okozó prosztatagyulladást és rákot.

A prosztata megbetegedés (prosztata rák) elleni küzdelem azért került előtérbe, mivel jó néhány ország statisztikája szerint a megbetegedések száma az utóbbi 30 évben megkétszereződött. A jóindulatú prosztata daganat főként a 60-70 éves korosztály betegsége.
Legfőbb tünetei a többszöri vizelés, mely gyakran nehezen indul meg, a már későbbi fokozat, amikor egyáltalán nem képes vizelni a beteg, és így a vesék is károsodnak.
A világon egyre több férfi halálát okozzák a prosztata megbetegedések. Az USA-ban 132 ezren, az Európai Unió országaiban 85 ezren halnak meg évente prosztata megbetegedésben.
Ez a szakemberek szerint azért különösen veszélyes betegség, mert a korai szakaszban nem okoz problémákat, ugyanakkor a különféle fentebb felsorolt tünetek jelentkezésekor rendszerint már súlyos a betegség. Magyarországon a férfiak körében a 4. leggyakoribb halálok a prosztatarák.

Németországban, Ausztriában a prosztata megbetegedés ellen naturális módszerként használják az olajtökmagot. Kiemelik a zsírban oldódó vitaminok mennyiségét főként az “E” vitamint, mely nagy mennyiségben található az olajtök magjában, illetve a belőle készült olajban.

A magyar lakosságú területen, pl. Erdélyben kevesebb a prosztata megbetegedés, mivel a tökfélék közül különböző formában történő (főzelék, sült tök, tökmag, ill. olaj) rendszeres fogyasztása csökkenti a megbetegedést.

Az olajtökmag általában 42-45 % olajat tartalmaz fehérje tartalma 38-42 %. A magban lévő alpha, béta tocopherol és a szelén tartalom kedvező a megbetegedés megelőzésére.

KISVIRÁGÚ FÜZIKE (Epilobium parviflorum)

A füzike (Epilobium) a ligetszépefélék (Onagraceae, Oenotheraceae) családján belül az Epilobium nemzetségbe tartozó növényfajok többségének összefoglaló neve.
Gyakrabban használt magyar neve: apróvirágú füzike.

A nemzetség mintegy 200 faja főleg a föld mérsékelt éghajlatú területein él, de előfordul a trópusi hegyeken és a sarkvidéki tundrákon is.
Leveleik átellenesek, a sugaras szimmetriájú virágok színe piros, vagy fehéres. A szirmok száma 4, a porzóké 8, két körben állnak. Termésük hosszúkás, négy kopáccsal nyílik, a magvak repítő szőrösek. A füzikének körülbelül 50 faja van. Magyarországon 10 faj honos. A füzikék egyik faja sem védett.
Borzas és kisvirágú füzike
A borzas füzike,(E. hirsutum ) nagy termetű, majd két méter magas, szára és levelei molyhosak, a levelek keskeny-lándzsásak, legfeljebb 12 cm hosszúak és 0,5-3,5 cm szélesek, a szárra lefutók, az alsók enyhén szárölelők. A szirmok kb. 1,5-2 cm hosszúak, bíborszínűek. Mocsaras, nedves helyeken, magas kórós növényzetben gyakori. Júliustól szeptemberig virágzik. Virágai kb. 1,5 cm nagyságúak és bíborszínűek. Gyakran található nagy, bokorszerű telepeken, ahol másfél méterre is megnő, valamint állóvizekben és azok szélén. Szára és levelei húsosak, a levelek alul enyhén molyhosak. A kisvirágú füzike (E. parviflorum Schreb.) ennél kisebb, szára és levelei molyhos vagy bozontos-gyapjas szőrösek. A levél széle sűrűn fogacskás. A szirom halványpiros, 4-9 mm hosszú. Mocsarakban, nedves helyeken gyakori, júliustól szeptemberig virágzik.
Négyélű füzike
(E. tetragonum L. syn. adnatum Griseb.)’ Közel 1m magas növény, indái nincsenek, szára, melyen 2-4 paraléc van, tömör. Levelei 2-8 cm hosszúak, 0,5-2 cm szélesek, szélük fűrészes, a szár közepe táján eredők kissé lefutnak a szárra. A virágzat (mely több rokon fajjal ellentétben nem mirigyes) szürkés-pelyhes, a szirom legfeljebb 7 mm hosszú, vöröses rózsaszínű. A bibe nem válik szét négy karéjra, bunkószerű. Magyarországon főleg az Alföldön gyakori, nedves helyeken, magas kórós növényzetben fordul elő. Júliustól augusztusig virágzik.
Lándzsás füzike
(E. lanceolatum Seb. et Mauri)’ A bibe négy karéjú, a szirom eleinte fehér, később halvány rózsaszínű. A levél ékvállú, a levélnyél viszonylag hosszú, 3-10 mm. A szár és a levelek finoman, rányomottan szőrösek. Üde erdőkben fordul elő a Nyugat-Dunántúlon és a Nyírségben, június-júliusban virágzik.
A füzikének két olyan fajtája létezik, amelyeket aligha téveszthetünk össze a többi kisvirágú fajtákkal.Az egyik a Borzas füzike (Epilobium hirsutum). A másik az Erdei deréce (Chamnerion (Epilobium) angustifolium).
Hegyi és dombi füzike
A hegyi füzike (E. montanum L.) bibéje négy karéjú, a levél viszonylag széles, a levélnyél rövidebb, mint az előző fajé, a levélváll lekerekített. A szirom halványpiros legfeljebb 1 cm hosszú. A Dunántúl üdébb erdeiben fordul elő gyakrabban, júniustól szeptemberig virágzik. A dombi füzike, (E. collinum Gmel.) Az előző fajra hasonlít, bibéje ennek is négy karéjú, de levelei és virágai kisebbek, a szirmok rózsaszínűek. Az alsó levelek rövid nyelesek. Júniustól augusztusig virágzik.
Erdei deréce és mocsári füzike
(E. angustifolium L.) Mészkerülő erdők tisztásain, erdőszéleken, tarvágásokon terem. A nagy, bíborvörös virágok hosszú, kúp alakú, laza fürtökben állnak az alul vöröses száron. A virágzás idején a sok erdei deréce tűzpiros foltokat képez. A mocsári füzike (E. palustre L.) ezzel szemben nem négy karéjú bibével rendelkezik, hanem, bunkós. Levelei ép szélűek, szálas-lándzsásak, a tőből vékony indák erednek. Mocsarakban, lápokban fordul elő, júniustól augusztusig virágzik.

Gyógyászati felhasználásuk
A gyógyerejű fajokat a kicsi pirosas, halványrózsaszín, vagy majdnem fehér virágjaik alapján könnyen felismerhetjük. Gyógyászati célokra az egész növényt gyűjtik (szár, levél, virág), de a növény életképességének megtartása érdekében ügyeljünk arra, hogy a közepén szakítsuk le, így ismét oldalhajtásokat növeszt. Az első virágok megjelenésekor kell szedni a gyógynövény föld feletti részét. A gyűjtött növényt frissen vágjuk és használjuk fel. Néhol tömegesen előfordul és a természetes állomány veszélyeztetése nélkül gyűjthető illetve házi kertben is termeszthető. Házi szerként történő fogyasztása és alkalmazása biztonságos.

Gyógyhatása
A teája vagy tinktúrája, prosztatabetegségek, a kezdődő prosztatarák gyógyításában csodaszernek számít. Akik a prosztatájukkal betegeskednek, meggyógyulhatnak a kisvirágú füzike segítségével, gyakran még megműteni sem kell őket. Ha már sor került a műtétre, a füzike teája elmulasztja a seb égő fájdalmait, és mindazokat a panaszokat, amelyek gyakran jelentkeznek műtét után. Nem csak a férfiak gyógynövénye, gyulladáscsökkentő hatása miatt állandó hólyag- és húgyhólyaggyulladásban, hólyaggyengeségben szenvedő nők is sikerrel alkalmazhatják. Baktériumtörzsekkel szemben a legerőteljesebb gátló hatást fejti ki az erdei deréce. Egy kúra ajánlott időtartama 4 hét. A tapasztalat szerint a panaszok ezalatt jelentősen mérséklődnek, illetve megszűnnek. Szükség esetén a kúra 2-3 hét után ismételhető.

A füzikének két olyan fajtája létezik, amelyeket aligha téveszthetünk össze a többi kisvirágú fajtákkal és amelyeket nem szabad gyűjteni! Az egyik a Bolyhos füzike (Epilobium hirsotum). Virágai kb. 1,5 cm nagyságúak és bíborszínűek. Gyakran található nagy, bokorszerű telepeken, ahol másfél méterre is megnő, valamint állóvizekben és azok szélén. Szára és levelei húsosak, a levelek alul enyhén bolyhosak. A másik az Erdei füzike (Epilobium angustifolium), más néven deréce. Mészkerülő erdők tisztásain, erdőszéleken, tarvágásokon terem. A nagy, bíborvörös virágok hosszú, kúpalakú, laza fürtökben állnak az alul vöröses száron. A virágzás idején a sok erdei füzike tűzpiros foltokat képez.

0

Kosaram