Leírás
A mezei zsurló (Equisetum arvense) kovasavat, az aranyvesszőfű (Solidago virgaurea L.) flavonoidokat tartalmaz. A kiegyensúlyozott táplálkozáshoz a megfelelő folyadékbevitel is hozzátartozik.
Az ajánlott fogyasztási mennyiséget ne lépje túl!
Alkalmazása:
Belsőleg: naponta 3×40 csepp étkezés előtt 1 dl vízben hígítva
Kiszerelés: 50 ml/üveg
MEZEI ZSURLÓ(Equisetum arvense)
A zsurlók ősi növények, legtöbb fajuk kihalt. A ma élők a karbonkori őserdőt alkotó zsurlófáknak a rokonai. A népi gyógyászatban már régóta nagy becsben tartják a mezei zsurlót, elsősorban vérzéscsillapító hatása miatt, valamint a vese- és hólyag megbetegedésekre gyakorolt gyógyhatása miatt. Árokpartok gyógynövénye.
A zsurló kora tavasszal először spóratermő szárat hajt, csak később jelennek meg a zöld meddő hajtások, amelyek kicsi, szabályos fenyőfákhoz hasonlítanak. Szántóföldeken, töltéseken és árokpartokon található meg, vizes, nyirkos erdők, rétek, árokpartok virágtalan, spórás növénye. A tiszta agyagföldben termő zsurló a legnagyobb gyógyhatású, 3-16% kovasavat tartalmaz. A növény a benne lévő kovasav miatt kemény és érdes tapintású, ezért használták régen előszeretettel edények tisztítására, súrolására, aminek magyar elnevezését is köszönheti.
A zsurló szerény külseje sokféle gyógyhatást takar. Kiváló gyógynövénye a vértisztító kúráknak, alkalmazható vizelethajtóként, vesemedence-gyulladás esetén, és hólyagbántalmaknál. Közismert vérzéscsillapító, a népi gyógyászatban köhögés elleni hatása miatt alkalmazták.Jó reuma és köszvény ellen is, segíti a sebgyógyulást. Gyenge, törékeny köröm és hajhullás esetében is alkalmazzák, mivel a benne lévő kovasav sok szilíciumot tartalmaz. Húgyúti fertőzéseknél hatásos gyógyír, ödémás lábaknál jó vízhajtó. Fogíny-, szájüregi- és torokgyulladásnál is hatékonyan segít. Egyes adatok szerint a szervezet ellenálló-képességét fokozó hatása van. A vesék és a húgyutak őre.
Fájdalmas hólyaghurutok, görcsölő fájdalmak ellen nagyon hatásos a leforrázott zsurló, melynek gőzével a hólyagot melegítjük.
Vesehomok, vese- és hólyagkő esetén forró ülőfürdőt kell venni, közben meleg zsurlóteát kortyolgatni. Kitűnően alkalmas mind külsőleg, mind belsőleg a húgyutak gyógyítására. Vesemedence-gyulladás és -gennyesedés esetén is csodát tesz a zsurló-ülőfürdő, mert fokozza a vesék vérellátását.
Nem ritkán még a súlyos porckorong-panaszok is gyorsan rendbe jönnek a zsurlófüves ülőfürdőtől, amennyiben nem idegbecsípődés okozta. Előfordul ugyanis, hogy a fájdalmakat a hibás működésű vese nyomása okozza, ami felfelé terjed, és áttevődik a gerincoszlop felületén futó idegekre. A zsurlós ülőfürdő, azáltal, hogy hat a vesére, megszünteti ezt a felfelé tartó nyomást. Gyógyír gyulladás, izzadás és vérzés ellen.
A zsurló főzetével történő lemosás és fürdő segít a gennyes körömágygyulladás, fekélyes láb, szőrtüsző-gyulladás, viszkető bőrkiütések esetén is. A zsurló-tinktúra pedig lábizzadás ellen ajánlható: lábmosás és alapos szárazra törlés után dörzsöljük be vele a lábat. A hatást belsőleg kiegészítendő naponta reggel éhgyomorra igyunk meg egy csésze zsurlóteát. Lábizzadás ellen jól hatnak a zsurlós lábfürdők is.
Fejbőr-gyulladás és korpásodás ellen zsurlófőzettel mossunk hajat.
A szájüreg betegségei esetén is segítségül hívhatjuk a zsurlót. Mandulagyulladás, szájnyálkahártya-gyulladás, fogínyvérzés- és gyulladás esetén gargarizáljunk zsurlófőzettel. Tartós orrvérzés esetén borogatásként alkalmazzuk a lehűtött zsurlófőzetet. Ez a növény egyike a legjobb orvosságoknak légúti megbetegedések esetén is. Vértisztító hatása révén pedig segít megelőzni az érelmeszesedést és az emlékezőképesség gyengülését.
Felhasználás módjai
Teakészítés: egy evőkanál zsurlót 2-3 dl vízben 5 percig főzzük, 15 percig állni hagyjuk, és utána leszűrjük. Fogyasszunk belőle napi három csészével és igyunk utána minden alkalommal egy-egy pohár vizet. Hólyagbántalmaknál, vesegörcsöknél meleg-borogatással enyhíthetünk a panaszokon. Ha leszűrtük a teát, a teafüvet vászonkendőbe rakjuk, és borogatásként alkalmazzuk a fájó testrészen. Azt is megtehetjük, hogy a főzetbe mullpólyát mártunk, és a gyógyítani kívánt testrészre helyezzük. A teát sebek, horzsolások és bőrkiütések lemosására is alkalmazhatjuk. Erős orrvérzés esetén a hideg zsurlótea-borogatás jó hatással van.
ARANYVESSZŐ FAJOK (Solidago virgaurea L.)
Az aranyvessző népies neve:
aranyos ruta, jágerkender, erősrojt, aranyos istápfű, aranyvessző
Gyógyászati célokra a növény szárának virágos részét hasznosítják, amelynek gyűjtési ideje a nyári hónapokra (június-augusztus) esik. A gyűjtést a virágzás megkezdésekor kell elkezdeni, mert leszedve a virágzat még tovább fejlődik.
Az aranyvessző vagy istápfű nemzetség mintegy száz tagja közül csak a közönséges aranyvessző honos Európában. A közönséges aranyvessző hegyvidéki vagy homoki faj, amely enyhén mészkerülő erdőkben, erdőszéleken és vágásokban, bokros helyeken termő lágy szárú növény. Magassága 60-100 cm, szára felálló, rendszerint nem elágazó. A szár alsó részén elhelyezkedő levelei tojásdadok, a felső részén találhatók viszont keskenyebbek, lándzsásak. A mintegy 0,5-1 cm átmérőjű, sárga virágfészkek bugában helyezkednek el. A nemzetségbe tartozó fajok többsége főként Észak-Amerikában, Ázsiában és Észak-Afrikában él. A hazánkban ma már tömegesen előforduló és különböző növénytársulások (liget- és láperdők, magas kórós társulások, árterek) meghatározó alkotóelemévé vált, un. jövevényfajoknak, például a kanadai aranyvesszőnek vagy istápfűnek (Solidago canadensis L.) és más istápfű fajoknak (ilyen például a magas aranyvesszőfű – S. gigantea Ait., syn.: S. serotina Ait.) van inkább jelentősége a gyógyászatban. Ennek oka az, hogy a felmerülő igények kielégítése a közönséges aranyvesszőfű termesztése mellett csak e fajok tömeges előfordulása és könnyű begyűjthetősége révén lehetséges. Az említett fajok a múlt század közepe táján kerültek Észak-Amerikából dísznövényként hazánkba. A két észak-amerikai faj a közönséges aranyvesszőnél nagyobb termetű, magasságuk elérheti az 1,5-2 m-t, és főként nedves helyeken, folyók, árterek mentén fordulnak elő. Sárga, fészkes virágaik ívesen lehajló, bugás fürtben állnak. A kanadai aranyvessző szára a virágzatig egyszerű, el nem ágazó, rövid szőrös, míg a magas aranyvesszőé dúsan leveles, alsó részében teljesen kopasz.
A fitoterápiában mindhárom faj virágos hajtásait használják (Solidaginis herba). Legjellemzőbb hatóanyagaik a flavonoidok, a szaponinok és az illóolaj. Mellettük nyálkaanyagok, fahéjsavszármazékok és cserzőanyagok is találhatók.
A drogok, kivonataik és egyes izolált hatóanyagaik vizelethajtó, gyulladáscsökkentő, görcsoldó, fájdalomcsillapító és immunstimuláns hatásokkal rendelkeznek.
A magyar népi orvoslásban viszonylag kevés adat utal az aranyvessző vagy istápfűfajok használatára, az olasz népi gyógyítók ugyanakkor széles körben alkalmazzák a közönséges aranyvesszőből készült főzetet. Az észak-amerikai fajokra vonatkozó népi gyógyászati adatok szerint a kanadai aranyvessző egyike a leggyakrabban használt aranyvessző/istápfű fajoknak. Brit Kolumbia egyes vidékein rendszeresen fogyasztják a kanadai aranyvesszőből készült gyógyteát az influenza megelőzésére, és a lázas gyermekekkel is ezt itatják. A gyógyteát emellett hasmenések megállítására és sebek kezelésére is használják.
A modern fitoterápiában az aranyvessző/istápfűfajok legfontosabb alkalmazási területe a különböző húgyúti megbetegedések. Megfelelő orvosi vizsgálat után, a vesekő méretének ismeretében, orvosi felügyelet mellett jól alkalmazható a „vízlökés-terápiában”, amikor is rövid idő alatt nagy mennyiségű (1,5-2 l) gyógytea (csak aranyvesszőfűből vagy más gyógynövényekkel együtt készített) elfogyasztásakor a kisebb (körülbelül lencseméretű) kövek kiürülésével számolhatunk. Rendszeres fogyasztásakor a vesehomok és -kő (újra) képződésére hajlamos egyéneknél csökken a kőképződés veszélye. Ugyancsak nagy jelentősége van a bakteriális húgyúti fertőzések utókezelésében, illetve kiegészítő terápiájában, így például húgyhólyaggyulladásban, vesemedence-gyulladásban, de javasolják például fekete ribizli leveleivel együtt magas vérnyomásos betegek kezelésének kiegészítésére is. Szintén gyakori alkotórésze a salaktalanító és a testsúlycsökkentő teáknak, melyek közül az előbbinek a reumás megbetegedések kezelésében, illetve a szervezet „átmosásában” lehet szerepe.
Az aranyvesszőfűdrogok Magyarországon a kiskereskedelemben szabadon forgalmazhatók. Az aranyvesszőfüvet legalább öt, Európai Unióhoz tartozó országban használják készítmények előállítására, terápiás alkalmazhatóságát pedig az európai szakhatóságok által elfogadott monográfiák (E-, ESCOP) támasztják alá.