Leírás
A készítmény a kisvirágú füzike (Epilobium parviflorum) alkoholos-vizes oldata.
72 mg kisvirágú füzike található a 24 cseppben.
Alkalmazása:
Belsőleg: reggel éhgyomorra 12 csepp és este 12 csepp 1 dl vízben oldva 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kiszerelés: 30 ml/üveg
OÉTI sz.: 6350/2009
KISVIRÁGÚ FÜZIKE (Epilobium parviflorum)
A füzike (Epilobium) a ligetszépefélék (Onagraceae, Oenotheraceae) családján belül az Epilobium nemzetségbe tartozó növényfajok többségének összefoglaló neve.
Gyakrabban használt magyar neve: apróvirágú füzike.
A nemzetség mintegy 200 faja főleg a föld mérsékelt éghajlatú területein él, de előfordul a trópusi hegyeken és a sarkvidéki tundrákon is.
Leveleik átellenesek, a sugaras szimmetriájú virágok színe piros, vagy fehéres. A szirmok száma 4, a porzóké 8, két körben állnak. Termésük hosszúkás, négy kopáccsal nyílik, a magvak repítő szőrösek. A füzikének körülbelül 50 faja van. Magyarországon 10 faj honos. A füzikék egyik faja sem védett.
Borzas és kisvirágú füzike
A borzas füzike,(E. hirsutum ) nagy termetű, majd két méter magas, szára és levelei molyhosak, a levelek keskeny-lándzsásak, legfeljebb 12 cm hosszúak és 0,5-3,5 cm szélesek, a szárra lefutók, az alsók enyhén szárölelők. A szirmok kb. 1,5-2 cm hosszúak, bíborszínűek. Mocsaras, nedves helyeken, magas kórós növényzetben gyakori. Júliustól szeptemberig virágzik. Virágai kb. 1,5 cm nagyságúak és bíborszínűek. Gyakran található nagy, bokorszerű telepeken, ahol másfél méterre is megnő, valamint állóvizekben és azok szélén. Szára és levelei húsosak, a levelek alul enyhén molyhosak. A kisvirágú füzike (E. parviflorum Schreb.) ennél kisebb, szára és levelei molyhos vagy bozontos-gyapjas szőrösek. A levél széle sűrűn fogacskás. A szirom halványpiros, 4-9 mm hosszú. Mocsarakban, nedves helyeken gyakori, júliustól szeptemberig virágzik.
Négyélű füzike
(E. tetragonum L. syn. adnatum Griseb.)’ Közel 1m magas növény, indái nincsenek, szára, melyen 2-4 paraléc van, tömör. Levelei 2-8 cm hosszúak, 0,5-2 cm szélesek, szélük fűrészes, a szár közepe táján eredők kissé lefutnak a szárra. A virágzat (mely több rokon fajjal ellentétben nem mirigyes) szürkés-pelyhes, a szirom legfeljebb 7 mm hosszú, vöröses rózsaszínű. A bibe nem válik szét négy karéjra, bunkószerű. Magyarországon főleg az Alföldön gyakori, nedves helyeken, magas kórós növényzetben fordul elő. Júliustól augusztusig virágzik.
Lándzsás füzike
(E. lanceolatum Seb. et Mauri)’ A bibe négy karéjú, a szirom eleinte fehér, később halvány rózsaszínű. A levél ékvállú, a levélnyél viszonylag hosszú, 3-10 mm. A szár és a levelek finoman, rányomottan szőrösek. Üde erdőkben fordul elő a Nyugat-Dunántúlon és a Nyírségben, június-júliusban virágzik.
A füzikének két olyan fajtája létezik, amelyeket aligha téveszthetünk össze a többi kisvirágú fajtákkal.Az egyik a Borzas füzike (Epilobium hirsutum). A másik az Erdei deréce (Chamnerion (Epilobium) angustifolium).
Hegyi és dombi füzike
A hegyi füzike (E. montanum L.) bibéje négy karéjú, a levél viszonylag széles, a levélnyél rövidebb, mint az előző fajé, a levélváll lekerekített. A szirom halványpiros legfeljebb 1 cm hosszú. A Dunántúl üdébb erdeiben fordul elő gyakrabban, júniustól szeptemberig virágzik. A dombi füzike, (E. collinum Gmel.) Az előző fajra hasonlít, bibéje ennek is négy karéjú, de levelei és virágai kisebbek, a szirmok rózsaszínűek. Az alsó levelek rövid nyelesek. Júniustól augusztusig virágzik.
Erdei deréce és mocsári füzike
(E. angustifolium L.) Mészkerülő erdők tisztásain, erdőszéleken, tarvágásokon terem. A nagy, bíborvörös virágok hosszú, kúp alakú, laza fürtökben állnak az alul vöröses száron. A virágzás idején a sok erdei deréce tűzpiros foltokat képez. A mocsári füzike (E. palustre L.) ezzel szemben nem négy karéjú bibével rendelkezik, hanem, bunkós. Levelei ép szélűek, szálas-lándzsásak, a tőből vékony indák erednek. Mocsarakban, lápokban fordul elő, júniustól augusztusig virágzik.
Gyógyászati felhasználásuk
A gyógyerejű fajokat a kicsi pirosas, halványrózsaszín, vagy majdnem fehér virágjaik alapján könnyen felismerhetjük. Gyógyászati célokra az egész növényt gyűjtik (szár, levél, virág), de a növény életképességének megtartása érdekében ügyeljünk arra, hogy a közepén szakítsuk le, így ismét oldalhajtásokat növeszt. Az első virágok megjelenésekor kell szedni a gyógynövény föld feletti részét. A gyűjtött növényt frissen vágjuk és használjuk fel. Néhol tömegesen előfordul és a természetes állomány veszélyeztetése nélkül gyűjthető illetve házi kertben is termeszthető. Házi szerként történő fogyasztása és alkalmazása biztonságos.
Gyógyhatása
A teája vagy tinktúrája, prosztatabetegségek, a kezdődő prosztatarák gyógyításában csodaszernek számít. Akik a prosztatájukkal betegeskednek, meggyógyulhatnak a kisvirágú füzike segítségével, gyakran még megműteni sem kell őket. Ha már sor került a műtétre, a füzike teája elmulasztja a seb égő fájdalmait, és mindazokat a panaszokat, amelyek gyakran jelentkeznek műtét után. Nem csak a férfiak gyógynövénye, gyulladáscsökkentő hatása miatt állandó hólyag- és húgyhólyaggyulladásban, hólyaggyengeségben szenvedő nők is sikerrel alkalmazhatják. Baktériumtörzsekkel szemben a legerőteljesebb gátló hatást fejti ki az erdei deréce. Egy kúra ajánlott időtartama 4 hét. A tapasztalat szerint a panaszok ezalatt jelentősen mérséklődnek, illetve megszűnnek. Szükség esetén a kúra 2-3 hét után ismételhető.
A füzikének két olyan fajtája létezik, amelyeket aligha téveszthetünk össze a többi kisvirágú fajtákkal és amelyeket nem szabad gyűjteni! Az egyik a Bolyhos füzike (Epilobium hirsotum). Virágai kb. 1,5 cm nagyságúak és bíborszínűek. Gyakran található nagy, bokorszerű telepeken, ahol másfél méterre is megnő, valamint állóvizekben és azok szélén. Szára és levelei húsosak, a levelek alul enyhén bolyhosak. A másik az Erdei füzike (Epilobium angustifolium), más néven deréce. Mészkerülő erdők tisztásain, erdőszéleken, tarvágásokon terem. A nagy, bíborvörös virágok hosszú, kúpalakú, laza fürtökben állnak az alul vöröses száron. A virágzás idején a sok erdei füzike tűzpiros foltokat képez.
