Bálint cseppek Tüdő-füves cseppek 50 ml

3,890Ft

Leírás

A Tüdő-füves cseppek nyolc gyógynövény orvosi tüdőfű (Pulmonariae herba), kakukkfű (Thymus vulgaris herba), izlandi zuzmó (Cetraria islandica), cickafarkfű (Achillea millefolium), mezei zsurló (Equisetum arvanse) és lándzsás útifű (Plantago lanceolata), orvosi ziliz (Althaea officinalis L.), zsálya ( Salvia officinalis) alkoholos-vizes kivonata.
A készítmény hozzájárulhat  a felső légúti rendszer egészségének fenntartásához, valamint a szervezet védekező rendszerének megfelelő működéséhez.

Alkalmazása:
Belsőleg: naponta, fő étkezés után 1×21 csepp, 1 dl vízben oldva
Kiszerelés: 50 ml/üveg
OÉTI sz.: 6352/2009

 

CICKAFARKFŰ (Achillea millefolium L.)

legenda szerint a trójai háborúban Achilles katonatársa sebének vérzését a cickafarkfű páfrányszerű leveleivel állította el.
A tudomány azóta igazolta, hogy a mitológiai hősnek igaza volt. A növény olyan anyagokat tartalmaz, amelyek elállíthatják a vérzést, de fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő tulajdonságuk szintén hasznos a sebek kezelésénél. Emésztést elősegítő és enyhe nyugtató hatása, valamint menstruációknál való használata szintén említést érdemel.
A cickafarkfű számos olyan vegyületet tartalmaz, amelyeknek szerepe van a sebkezelésben. Közülük kettő – az achilletin és az achillein – segíti a véralvadást. Másoknak – az azulénnek, a kámfornak, a kamazulénnek, az eugenolnak – gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító hatásuk van, míg a tanninok, a terpineol és a cineol antiszeptikusak.
Sötétkék színű illóolajat, azulént tartalmaz ( számos gyógynövény sötétkék színű, nyugtató, gyulladáscsökkentő anyaga), melyet kenőcsökhöz keverve égési sebek és különböző bőrgyógyászati folyamatok kezelésére alkalmas készítményeket nyerünk, melyeket például visszeres lábszárfekély terápiában is használnak. Nagyobb hígításban testápolószerek gyakori hatóanyaga.
Étvágyjavító. Szélgörcsoldó, javítja a kiürülési reflexet. Vérzéscsillapító hatású az emésztőrendszerben, de a menstruációs görcsök, vérzések esetében is. Az epehólyag és a máj működését elősegíti, a húgyúti, légzőszervi bántalmakat gyógyítja. A nőgyógyászati zavarok elleni teák nélkülözhetetlen szere, de a férfiak prosztataduzzanataira is gyógyító hatású. Vizelethajtó, tisztító tulajdonságú, a vérnyomáscsökkentésben, és a szervezet méregtelenítésében is hatásos.

Külső használata

Fájdalomcsillapító, alkoholos kivonatként a bekeményedett izmok lazítója. Olajával kenőcsök készülnek: a gyulladt szem hatásos gyógyítója; arckrémek, bőrápolók alapjául szolgál ( az azulénes kenőcsök gyorsítják a gyulladás lefolyását). Krémekben a visszértágulatok hatásos szere. Főzete a fogíny és a szem öblögető-és borogatószere.

Amire vigyáznunk kell!

Nagyobb dózisban a cickafarkfű a vizeletet sötétbarnává színezheti. Ettől nem kell megijedni.
Egészséges felnőttek, nem terhes és nem szoptató nők számára a cickafarkfű a szokásosan ajánlott mennyiségben biztonságosnak tekinthető.

IZLANDI ZUZMÓ (Cetraria islandica L.)

A XVII. sz. óta az izlandi zuzmó a népi gyógyászat egyik legkedveltebb orvossága tüdő- és torokpanaszok esetén. A népies „köhögés elleni”, „láz elleni moszat” elnevezés is innen ered. Századunkban teljesen feledésbe merült. Csak a zselésített ún. „Isla-Moos” pasztillák, mint köhögés, torokfájás elleni szerek maradtak egyes országokban forgalomban.
Az izlandi zuzmó hegyoldalak humuszos és homokos talaján, cserjeszerűen nő. 4-12 cm magas. A zuzmó lemezes-bokros talajlakó, villásan vagy agancsszerűen szétágazó. Az egyes hajtások 5-20 mm szélesek, levélszerűek, de többnyire görbék vagy barázdáltan elhajlók. A fény felőli oldaluk olíva- vagy barnászöld, az alsó oldaluk fehéreszöld vagy világosbarna, fehérfoltos.
A zuzmó szinte szagtalan főzete kocsonyás és keserű, gyengén összehúzó ízű, üdítően erősítő, tápláló, a légzőszervek kiválasztását ingerlő hatású. Súlyos betegségek után erősítő és jó hatással van hasmenésnél. Keserű anyaga bélmozgást idéz elő, szaporítja a vörös vértestecskéket. Lábadozó betegeknél és  cukorbetegeknél elért hatását magas keményítő tartalma magyarázza.
Ma az izlandi zuzmó, mint teák alapanyaga is igen keresett. Különösen a száraz köhögés és a kezdődő influenzás fertőzés gyógyítására alkalmas, de gyomorrontás, étvágytalanság vagy betegség utáni gyenge állapot esetén is bevált szer.

Hatóanyaga a sok növényi nyálka miatt a keserű zuzmósav, amelynek antibiotikus hatást is tulajdonítanak. A hivatalos gyógyászat a felső légúti megbetegedéseknél a köhögési inger csillapítására ajánlja, de ettől függetlenül bármilyen megfázásos, fertőzéses betegségek esetén is javallott fertőtlenítő hatása miatt.

KAKUKKFŰ (Thymus vulgaris herba)

A kerti kakukkfű az egyik legősibb gyógynövény. Valószínűleg a balzsamozó növényt jelentő ó-egyiptomi szóból ered. Erős illata és kitűnő fertőtlenítő hatása miatt az egyiptomiak ugyanis balzsamozásra használták olaját. Az ókori görögöknél a vitézséget, bátorságot jelképezte, háborúba készülő férjük ruhájára kakukkfüvet hímeztek az asszonyok.
A kakukkfű illóolaja két, gyógyászatilag fontos vegyületet – timolt* és karvakolt** – tartalmaz.

A gyógyfüvek ismerői évszázadokon át alkalmazták megfázások, köhögések, torokfájások és egyéb légúti megbetegedések kezelésére, valamint emésztés serkentésére és a bélférgek ellen. Elterjedt fertőzések elleni gyógyszer, gyakorlatilag széles körben használt antibiotikum volt. Járványok idején ezért a lehető legtöbbet fogyasztottak belőle.  Testbedörzsölésre és füstölésre is használták.

Fertőtlenítő tulajdonságán kívül a kakukkfű nyálkaoldó és köptető hatását légcsőhurut esetében a mai tudomány is elismeri. Köhögési ingercsillapító és görcsoldó hatása még a szamárköhögés estében is elfogadott. Alkalmazzák még asztma, dohányosok idült hörghurutja, időskori tüdőtágulás, hörgőtágulás kezelésében is. Fertőtlenítő hatásán túl illóolaja serkenti az immunrendszer működését, hatására fokozódik a fehérvérsejtek termelődése, ezért a növény fürdő és inhalálás formájában különösen hatékony.
Ma is gyakran használjuk ki gyógyhatásait, hiszen kitűnő étvágygerjesztő, görcsoldó, gyomorerősítő és köhögéscsillapító. Fürdővizekben illatos és frissítő hatású. A kakukkfű-fürdő régóta ismert terápia, amellyel a meghűlést még a kezdeti határon lehet kezelni.  A köhögős, náthás időszakban, torok- és légcsőgyulladás esetén kiegészítő kezelésként is ajánlott a kakukkfű tea főzetét kortyolgatni, vagy olaját a párologtatóba cseppenteni.

Amire vigyáznunk kell!

A kakukkfű az egyik legerősebb gyógynövény, használata során a szakember által előírt adagok pontos betartása, a javasolt felhasználási mód betartása ajánlatos. Epilepszia  és pajzsmirigyproblémák  esetén lehetőség szerint ne alkalmazzuk.

Áldott állapotban lévő, illetve szoptató nők ne alkalmazzák!

* (Fehér kristályos anyag, kellemes aromával és erős antiszeptikus tulajdonságokkal)
**( Étvágygerjesztő, segíti az emésztést, gyulladáscsökkentő és enyhe vizelethajtó hatása is van)

MEZEI ZSURLÓ (Equisetum arvense)

A zsurlók ősi növények, legtöbb fajuk kihalt. A ma élők a karbonkori őserdőt alkotó zsurlófáknak a rokonai.  A népi gyógyászatban már régóta nagy becsben tartják a mezei zsurlót, elsősorban vérzéscsillapító hatása miatt, valamint a vese- és hólyag megbetegedésekre gyakorolt gyógyhatása miatt. Árokpartok gyógynövénye.

A zsurló kora tavasszal először spóratermő szárat hajt, csak később jelennek meg a zöld meddő hajtások, amelyek kicsi, szabályos fenyőfákhoz hasonlítanak. Szántóföldeken, töltéseken és árokpartokon található meg, vizes, nyirkos erdők, rétek, árokpartok virágtalan, spórás növénye. A tiszta agyagföldben termő zsurló a legnagyobb gyógyhatású, 3-16% kovasavat tartalmaz. A növény a benne lévő kovasav miatt kemény és érdes tapintású, ezért használták régen előszeretettel edények tisztítására, súrolására, aminek magyar elnevezését is köszönheti.

A zsurló szerény külseje sokféle gyógyhatást takar. Kiváló gyógynövénye a vértisztító kúráknak, alkalmazható vizelethajtóként, vesemedence-gyulladás esetén, és hólyagbántalmaknál. Közismert vérzéscsillapító, a népi gyógyászatban köhögés elleni hatása miatt alkalmazták.Jó reuma és köszvény ellen is, segíti a sebgyógyulást.  Gyenge, törékeny köröm és hajhullás esetében is alkalmazzák, mivel a benne lévő kovasav sok szilíciumot tartalmaz. Húgyúti fertőzéseknél hatásos gyógyír, ödémás lábaknál jó vízhajtó. Fogíny-, szájüregi- és torokgyulladásnál is hatékonyan segít. Egyes adatok szerint a szervezet ellenálló-képességét fokozó hatása van. A vesék és a húgyutak őre.

Fájdalmas hólyaghurutok, görcsölő fájdalmak ellen nagyon hatásos a leforrázott zsurló, melynek gőzével a hólyagot melegítjük.

Vesehomok, vese- és hólyagkő esetén forró ülőfürdőt kell venni, közben meleg zsurlóteát kortyolgatni. Kitűnően alkalmas mind külsőleg, mind belsőleg a húgyutak gyógyítására. Vesemedence-gyulladás és -gennyesedés esetén is csodát tesz a zsurló-ülőfürdő, mert fokozza a vesék vérellátását.

Nem ritkán még a súlyos porckorong-panaszok is gyorsan rendbe jönnek a zsurlófüves ülőfürdőtől, amennyiben nem idegbecsípődés okozta. Előfordul ugyanis, hogy a fájdalmakat a hibás működésű vese nyomása okozza, ami felfelé terjed, és áttevődik a gerincoszlop felületén futó idegekre. A zsurlós ülőfürdő, azáltal, hogy hat a vesére, megszünteti ezt a felfelé tartó nyomást. Gyógyír gyulladás, izzadás és vérzés ellen.

A zsurló főzetével történő lemosás és fürdő segít a gennyes körömágygyulladás, fekélyes láb, szőrtüsző-gyulladás, viszkető bőrkiütések esetén is. A zsurló-tinktúra pedig lábizzadás ellen ajánlható: lábmosás és alapos szárazra törlés után dörzsöljük be vele a lábat. A hatást belsőleg kiegészítendő naponta reggel éhgyomorra igyunk meg egy csésze zsurlóteát. Lábizzadás ellen jól hatnak a zsurlós lábfürdők is. 
Fejbőr-gyulladás és korpásodás ellen zsurlófőzettel mossunk hajat.
A szájüreg betegségei esetén is segítségül hívhatjuk a zsurlót. Mandulagyulladás, szájnyálkahártya-gyulladás, fogínyvérzés- és gyulladás esetén gargarizáljunk zsurlófőzettel. Tartós orrvérzés esetén borogatásként alkalmazzuk a lehűtött zsurlófőzetet. Ez a növény egyike a legjobb orvosságoknak légúti megbetegedések esetén is. Vértisztító hatása révén pedig segít megelőzni az érelmeszesedést és az emlékezőképesség gyengülését.

Felhasználás módjai

Teakészítés: egy evőkanál zsurlót 2-3 dl vízben 5 percig főzzük, 15 percig állni hagyjuk, és utána leszűrjük. Fogyasszunk belőle napi három csészével és igyunk utána minden alkalommal egy-egy pohár vizet. Hólyagbántalmaknál, vesegörcsöknél meleg-borogatással enyhíthetünk a panaszokon. Ha leszűrtük a teát, a teafüvet vászonkendőbe rakjuk, és borogatásként alkalmazzuk a fájó testrészen. Azt is megtehetjük, hogy a főzetbe mullpólyát mártunk, és a gyógyítani kívánt testrészre helyezzük. A teát sebek, horzsolások és bőrkiütések lemosására is alkalmazhatjuk. Erős orrvérzés esetén a hideg zsurlótea-borogatás jó hatással van.

ORVOSI TÜDŐFŰ (Pulmonaria officinalis)

Az orvosi tüdőfű az érdeslevelűek (Boraginaceae) családjába tartozó évelő növény, melynek gyógyászati szempontból a legértékesebb növényi része a fehér pettyekkel tarkított levele. A tüdőfű levelének a fontosságát az is alátámasztja, hogy régen a népi gyógyászatban azt vallották az emberek, hogy a tüdőbetegségeket olyan növényekkel lehet csak gyógyítani, melynek levelei valamilyen hasonlóságot mutatnak a tüdővel.
Az orvosi tüdőfű nemcsak ezen a néven ismert, de egyes tájakon elterjedt elnevezéséhez tartozik még a pettyegetett tüdőfű és a dongóvirág is. Ez az értékes gyógynövényünk, melynek jelentősége az elmúlt időben jócskán visszaesett Európából származik. Innét terjedt el és hazánkban jelenleg is fellelhető árnyas erdők aljnövényeként.

A növény legfontosabb hatóanyaga, mely az egész érdeslevelűek családjára jellemzõ, az allantoin nevű vegyület. Az allantoin mellett megtalálhatóak még a növényben különböző flavonoidok (kempferol, kvercetin), kovasavszármazékok, alkaloidok és cserzőanyagok is. Az alkaloidok közül a pirrolizidin nevű alkaloid van jelen a növényben. A növény levele és virágos hajtása igen gazdag nyálkaanyagban és C-vitaminban. Fontos tulajdonsága a tüdőfűnek, hogy viszonylag sok (10-15 %) ásványi anyagot tartalmaz.
A tüdőfű levelét, valamint virágos hajtását nyálkaanyag és C-vitamin tartalmának köszönhetően különböző légzőszervi megbetegedések kezelésére használhatjuk. A növényből készült teakeverék alkalmas arra, hogy az enyhe lefolyású, meghűléses eredetű légúti betegségeket enyhítse. Alkalmas a légcsőhurut és a légzőszervi panaszok kezelésére az által, hogy enyhíti a tüdő és a légcső irritációját  valamint elősegíti a váladék felszakadását. Fontos köhögéscsillapító és köptető. Gyakran használják még a légúti megbetegedések mellett vérzéscsillapításra, hasmenés és aranyeres csomók kezelésére. Jó tulajdonságaihoz tartozik a tüdőfűnek az összehúzó hatása és, hogy meggyorsítja a sejtek regeneráló képességeit. A népi gyógyászatban a bélnyálkahártya-gyulladás kezelésére használják.

A tüdőfűnek az étkezésben is egyre nagyobb szerep jut, zsenge leveleit egyre  szélesebb körben kezdik fogyasztani.

ORVOSI ZILIZ (Althaea officinalis L.,)

Az orvosi ziliz, másnéven fehér mályva hazánkban honos, folyóvizek árterében, hordalékos területein, nedves, mocsaras árokpartokon, illetve szikeseken is megtalálható évelő növény.
Fő hatásait a gyökerében és értékes leveleiben találhatjuk, melyben nyálka, keményítő, glükóz, pektin, flavonoidok és ásványi anyagok, de cserzőanyagok, szerves savak is (elsősorban a levelekben) gyógyhatással bírnak. Sokoldalú a felhasználása.

Belsőleg:
Száraz köhögés elleni teakeverékek alapanyaga. Nyálkaanyaga bevonóként a felső légúti gyulladást gyógyítja, tüneteit enyhíti.           Légcsőhurut, rekedtség ellen is hatásos. Bélhurut, gyomorhurut, gyomor- és nyombélfekély esetén a gyulladásban lévő nyálkahártya bevonó szereként megnyugtatja a fekélyes területet, ezzel segítve a hegesedés folyamatát.
Vesegyulladásnál védőréteget képez a vesében (kollodium), ilyen módon lehet segítségünkre.
A vastagbélben megduzzadva hashajtóként fejti ki hatását. Ezen tulajdonságát a fogyókúrázók is hasznosíthatják a teltségérzet kialakítására. Immunrendszert erősítő teakeverékek alkotórészre. Erősíti a gyenge tüdőt.

Külsőleg:
A szájüregben lévő gyulladások, íny-, torokgyulladás (garatmandulák), hangszálak, nyelv gyulladásának öblögetőszere. A népgyógyászatban borogatószerként használták kelések, lábszárfekély, illetve szemgyulladás esetén. Égési sebeknél is segít.

Régebben a vízzel áztatott zilizleveleket lágyító hatású meleg borogatásként nehezen érő kelésekre tették. A szájüreg nyálkahártyájának gyulladásában (stomatitis), aphták képződésekor rövid időközökben ismételve zilizteát használnak öblögetőszerként, ilyenkor nem adnak hozzá cukrot. 4-5 öblögetés után a szájat cickafarkkóró (Achillea millefolium) virágzataiból vagy orvosi zsálya (Salvia officinalis) leveleiből készített főzettel öblítjük, majd a kezelést ismét zilizzel folytatjuk.
Figyelmeztetés:
Az orvosi ziliz gyökeréből csak (6-8 órás) áztatással készíthetünk gyógyteát. Leveléből forrázással készül a gyógytea.

ÚTIFÜVEK

Lándzsás vagy keskenylevelű útifű ( Plantago lanceolata L.,)

Nagy vagy széles levelű útifű ( Plantago major L.,)

Magas útifű ( Plantago altissima L.,)

Hazánkban igen gyakorta előforduló gyógynövények. Réteken, legelőkön, füves helyeken, parlagterületeken, utakon, árkokban mindenhol megtalálhatóak az évelő útifüvek. A legtöbb talajon megteremnek, nem igényesek.
A népi gyógyászatban az egyik leggyakrabban alkalmazott, jól ismert gyógynövény. Gyógyászati szempontból a legértékesebb a Lándzsás útifű, de többi felsorolt fajtája is gyógyító hatású, azonban hatóanyag-tartalmuk gyengébb.
Fő hatóanyaga az aukubin nevű glikozid, amely az iridoidok csoportjába tartozik (1,5-2%). Hatóanyagai lehetnek a polifenolok (fenolkarbonsavak és származékaik). Tartalmaz tovább nyálkaanyagot, C-vitamint, 4 % cserzőanyagot, citromsavat, invertáz és emulsin enzimeket.

Az útifüvek levelének présnedve vagy hideg vízzel készült kivonata egyes kórokozó baktériumok fejlődését gátolja. Csökkenti a gyulladást, antibiotikus hatású. Sebgyógyító, vérzéscsillapító hatása már a népgyógyászati tapasztalatokból is ismert, ezt tudományos kutatások eredményei igazolták vissza. Nyákoldó hatású, ezért a felső légutak gyulladásos folyamatainak gyógyításában, valamint bronchitis, makacs köhögés, hurutoldás esetében is bevált szer. Javítja az étvágytalanságot. A gyomor-, valamint a bélrendszerben előforduló nyálkahártya-gyulladásoknál is segít. A szervezet regenerációs folyamatait támogatja, ezzel az immunrendszert erősíti. Belső vérzések esetén is javasolt a használata. Magjának főzete gyermekek enyhe, hatásos hashajtó szere.

Gyulladáscsökkentő tulajdonságánál fogva zúzódások, felületi horzsolások, véraláfutások, rándulások, ficamok, sportsérülések kezelésére használják. Borogatásként a nyers, letisztított levet (annak nedvét) vagy kivonatait krémekbe keverve alkalmazzák.

Nehezen gyógyuló sebek esetén is segít, hatásosan megszünteti a gyulladást, egyben fertőtlenít. Szájüregi fertőzés és gyulladás, rekedtség esetén a belőle készített tea és szirup nyugtató hatásúak, csökkentik a fájdalmat, valamint a gyulladást.

Aranyeres panaszok esetén ülőfürdőként erős főzetét felhasználhatjuk, csökkenti a fájdalmat, a gyulladást, és megállítja az esetleges vérzést. Hatóanyagai miatt aranyér elleni kúpok nélkülözhetetlen alapanyaga.

Alkoholos kivonatát eredményesen használhatjuk szúnyogcsípés ellen, valamint a csípés felületét bedörzsölve csillapítóként.

Ismert és világszerte keresett cikk az útifűből készült köhögés elleni gyógycukorka!

Bertnáth Jenő: Gyógy- és aromanövények

ZSÁLYA (Salvia officinalis)

Bár fűszernövényként is világszerte elterjedt, a zsálya valódi gyógynövény: még latin neve, a Salvia is erre utal, amely az jelenti: „gyógyítani”. Kedvező hatását annyiféle betegség ellen találtak, hogy egyenesen „csodaszernek” kezdték tekinteni. Dr. Varro Tyler például ezt írja a zsályáról: „Az ember által ismert valamennyi betegség gyógyítható a zsályával… csak elegendő növénygyógyászt kell megkérdeznünk.”. S bár valójában a növény nem gyógyít ki minden nyavalyából, a vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy izzadásgátlóként, tartósítóként, sebek kezelésére és emésztés serkentőként egyaránt hatásos.
Az ókori görögök és rómaiak a zsályát – a rozmaringhoz hasonlóan – kezdetben húsok tartósítására használták, de hamarosan a gyógyászatban is igen rangos helyet szerzett. A római természetvizsgáló, Plinius például kígyóharapás, epilepszia, bélférgek, mellkasi bántalmak ellen és a menstruáció serkentésére egyaránt javasolta. A görög orvos, Dioszkoridész vizelethajtónak és menstruációt serkentőnek tekintette, de a gyógynövény leveleit sebek kezelésére is ajánlotta.
A X. század körül az arab orvosok úgy vélték, a zsálya segítségével az emberi élet a halhatatlanságig meghosszabbítható.
A franciák a növényt a toute bonne, „minden jó” névvel illették, és nekik is megvan a maguk rigmusa rá: „ A zsálya az idegek írja, ható ereje által / a szélütés gyógyul, s a láz tovaszárnyal.” Talán a fenti versike is közrejátszott abban, hogy Nagy Károly elrendelte, hogy a királyi gyógynövénykertekben zsályát is termesszenek.
Bár a toute bonne név némileg túlzónak tűnik, a zsálya a növényi gyógyászatban is értékes illóolajat tartalmaz. Az olaj egyik különleges tulajdonsága, amely a gyógynövények között is egyedülálló, hogy csökkenti az izzadást. Számos vizsgálat kimutatta, hogy a zsálya az izadékonyságot akár 50 %-ban is visszaszoríthatja, a legerősebb hatását fogyasztása után 2 órával fejti ki. Ez egyben azt is megmagyarázza, miért lehetett a növényt az erőteljes izzadással járó láz csökkentésére, illetve az anyatej elapasztására alkalmazni.
A zsályáról a laboratóriumi kísérletekben kimutatták, hogy számos fertőzést okozó baktérium ellen hatásos – ami a növény évszázados sebgyógyító használatára magyarázattal szolgál. A mai orvosok – Dioszkoridésszel ellentétben – nem javasolják, hogy a sebeket zsályalevelekkel borítsuk, a leveleket kisebb vágott sebekre morzsolhatjuk addig, amíg olyan helyre nem érünk, ahol a sebet kimoshatjuk és bekötözhetjük.
A húsok részben azért romlanak meg, mert zsírtartalmuk oxidálódik s így a hús megavasodik. A rozmaringhoz hasonlóan a zsálya is erősen antioxidáns hatású anyagokat tartalmaz, amelyek lassítják a hús megromlását. A zsálya antioxidáns hatóanyagainak tartósító értéke egyes kereskedelmi tartósítószerekével vetekszik, amely igazolja hagyományos alkalmazását.
A legtöbb konyhai fűszernövényhez hasonlóan a zsálya is nyugató hatást fejthet ki a gyomor sima izmaira (emiatt görcsoldó hatást is mutat). Ez azt jelenti, hogy elődeink akkor is helyes nyomon jártak, amikor a növényt emésztést serkentőként alkalmazták.
Egy német kísérlet igazolta, hogy a zsálya főzete éhgyomorra fogyasztva csökkenti a cukor (glükóz) szintjét a vérben. A diabétesz súlyos betegség, amely szakszerű orvosi ellátást igényel. Ezért aki a gyógyterápiájában a zsályát is használni kívánja, feltétlenül egyeztesse orvosával.
A zsálya tannint tartalmaz, amelynek összehúzó tulajdonsága egyben az üszögös fájdalmak, a fogínyvérzés és a torokfájás hagyományos kezelésében gyakorolt kedvező hatását is megmagyarázza.
Különböző tanulmányok azt mutatják, hogy a zsályaolaj serkenti a méh összehúzódásokat – a növény hagyományos menstruációt serkentő alkalmazását is alátámasztva.
Áldott állapotban lévő  nők emiatt ne használják. Nők azonban a menstruáció megindítására kipróbálhatják.

Amire vigyáznunk kell!

Az orvosi szakirodalom néhány esetben az ajkak és a szájüreg gyulladásairól számol be, amelyek  a zsályatea használatával összefüggésben alakultak ki.
A zsálya toxikus vegyületet, a thujont viszonylag nagy mennyiségben tartalmazza. Mindazonáltal a tea főzésekor e vegyület túlnyomó részben elbomlik, így a gyógynövény ajánlott mennyiségben történő használata mellett a kockázat elhanyagolható.
Figyelmeztetés: A zsályaolaj toxikus tüneteket okozhat, ezért lenyelni nem szabad.

 

0

Your Cart