Leírás
Táplálkozástani szempontból a barna rizs nagyon értékes, hiszen rendkívül magas a rost-, a komplex szénhidrát- és a B-vitamin-tartalma. Mindemellett egy olyan vegyület is található benne, amely a koleszterinszint csökkenését eredményezi, ezért szívvédő élelemnek is tekinthető.
A beri-beri betegség oka (mellyel a „magasan fejlett európai civilizáció” ajándékozta meg a rizsevő népeket) a hántolás. Ez a magvak feldolgozásának a nyugati malomipari technológiára alapozott találmánya, tulajdonképpen csapásként jelent meg a távolkeleti népek életében és rövid idő alatt rengeteg problémát okozott. A mindennapi étel alapanyagát megfosztotta a magvak héjrétegeiben eredendően jelenlévő ásványi anyagoktól és nyomelemektől. Itt található a B vitaminok családjának is néhány létfontosságú tagja.
Ha tehát a fehér rizs, és az egyéb gabonamagvak hasonlóan fel, illetve megdolgozott népes tábora is ilyen, vagy ehhez hasonló betegségokozó hatásokat produkál a hántolás következtében, kézenfekvőnek látszik a sokféle civilizációs betegség egyik oka.
Az úgynevezett „gyors rizs” köszönő viszonyban sincs a feldolgozás előtti természetes rizsszemmel. Ennek egyetlen „hibája” a hántolatlan állapot miatti hosszabb időt igénylő főzés. Előfőzéssel kissé javítható ez az időprobléma, de jelentősen lecsökkenteni a kb 35-50 percet csak hántolási manipulációkkal lehetséges. Magyarán szólva el kell tüntetni a valódi értéket képező héjrétegek egy részét.
A fentemlített távolkeleti betegséget szinte egycsapásra eltüntette az eredeti tehát a hántolatlan, barna rizshez való visszatérés.
