A köles a legősibb termesztett gabonaféle, amely Kína területéről terjedt el a világban. Az ó- és középkori Magyarországon a legelterjedtebb gabona volt, de a kenyérgabonák térhódításával fogyasztása egyre inkább háttérbe szorult. A 18-19. századtól fogyasztása szinte teljesen megszűnt (egész Európa szerte), de Afrikában, Indiában és Ázsiában ma is termesztik és a világnépesség harmadának ma is mindennapi eledele.
Sok értékes fehérjét tartalmaz, gazdag aminosavakban is. Immunrendszer erősítő hatása ismert és mivel viszonylag magas a zsírtartalma, jó energiaforrás. Ásványi és nyomelem tartalma belülről ható „kozmetika”, hiszen csonterősödésben, az egészséges fogakban, dús haj- és körömnövekedésben mutatkozik meg értéke.
A köles az egyetlen gabonaféle, amely főtt állapotban is lúgosító hatású. Fogyasztása többek között ezért is nagyon javasolt.
Felhasználása:
Elkészíthető sós/zöldséges változatban vízben megfőzve, vagy tejben, mézzel édes köleskásaként is. Töltőanyaga lehet káposztának, hurkának; vagy édes változatban rétesnek. Felhasználás előtt ajánlott a jól megmosott kölest előző este beáztatni, s áztató vizet főzés előtt leönteni.
forrás: biotippek.hu